Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Krónika
Anul şi data apariţiei: 25.06.2007
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Titlul articolului: Közös kisebbségi cselekvésre van szükség
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://kronika.ro/index.php?action=open&res=11623


 

Kisebbségek az Európai Unióban című konferencia zajlott Marosvásárhelyen. Milyen jövő vár az etnikai kisebbségekre az Európai Unióban, illetve milyen változást hozhat az uniós státus a nemzetállamok és a kisebbségek viszonyában? – ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kisebbségek az Európai Unióban című konferencia résztvevői. A kétnapos marosvásárhelyi rendezvényt – amelyen politikusok, civil szervezetek és a hazai kisebbségek képviselői vettek részt – nyolcadik alkalommal szervezte meg a Bernády György Közművelődési Alapítvány.

Közös kisebbségi cselekvésre van szükség

Tartózkodó európai politikusok

A konferencián Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő brüsszeli tapasztalataiból kiindulva a romániai magyarok sajátos helyzetéről beszélt. Példázatként elmesélte, hogy egyszer a román politikusok nem hívták magukkal vacsorázni, feltételezve, hogy inkább a magyar politikusokkal tart. A magyarországi képviselők viszont azért nem hívták, mert romániai létére úgy vélték, inkább a románokkal töltené az estét. Kelemen azt rótta fel az európai politikusoknak, hogy bár nyilatkozat szintjén támogatják a kisebbségek jogtörekvéseit, valójában igen tartózkodóak, amikor tényleges lépéseket kell tenni egyik-másik közösség ügyében. Ezt a magatartást szerinte az európai társadalmakban is tetten érhető alvó-titkolt nacionalizmus táplálja. Úgy vélekedett, amíg a nacionalizmus a szavazatszerzés egyik eszköze marad, addig nem várható a kisebbségi kérdés megfelelő, európai szintű rendezése. Markó Béla RMDSZ-elnök a témakör egyik nagy megválaszolatlan kérdéseként említette, hogy az államok belügyeibe való beavatkozást jelent-e az, hogyha az Unión belüli nemzetállam a szomszédos országban élő kisebbség helyzetén szeretne javítani? „El kell fogadni, hogy egy ország érdeklődik, javítani próbál azok helyzetén, akik kisebbségként egy másik államban élnek” – fogalmazott Markó, aki szerint a kisebbségek négy fontos eszközzel rendelkeznek az Unióban érdekeik érvényesítésére: a soknyelvűség, a regionalizmus felértékelődése, a nemzetrészek határok nélküli együttléte, valamint az Európai Unió kisebbségpolitikája.

Ellentmondó uniós elvek

Lévai Katalin, Magyarország európai parlamenti képviselője kifejtette, az európai uniós integrálódás előtt álló országoknak szigorú követelményeknek kellett megfelelniük a kisebbségek ügyében, ám a csatlakozás után már nem figyelik annyira, hogy az illető állam mennyire tartja tiszteletben a kisebbségek jogait. „A kisebbségek ügyét ki kell emelni a politikai csatározásból” – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő. A konferencián felmerült az európai és nemzeti jogok egymáshoz való viszonyulásának kérdése, a nemzeti kisebbségek védelme az EU-ban, valamint az egyéni és kollektív jogok problematikája. Markó Attila államtitkár a kisebbségi kérdés intézményesített megoldásának fontosságát, illetve a politika mellett a civil társadalom szerepét hangsúlyozta a kisebbségi kérdések kezelésében.

Borbély László miniszter, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: közel 18 éve beszélünk a kisebbségi problémáról, ennek ellenére nem veszítette aktualitását a kérdés, annál is inkább, mivel az EU-csatlakozást követően új lehetőségek nyíltak a nemzetiségek előtt. Borbély úgy értékelte, a kisebbségi közösségeknek közösen kell tenniük azért, hogy a kisebbségpolitikai szempontból is igen sokszínű uniós tagállamok közös nevezőre jussanak a kisebbségi jogok tekintetében.

 

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.